Ki is az igazi barát?

Ki letörli könnyes arcodat,ki melletted áll jóban-rosszban,ki elfogad olyannak amilyen vagy,s ki nem hiszi el rólad a gúnyos pletykákat.Nem aki mindenben rosszat akar neked, s meg játsza hogy jó barát.

Kevés olyan jó barát van a földön,mint te nekem.... 

Ezért becsüld meg őket!!!!!

Egy igaz barát többet ér mint a rokonaink.

A legjobb barátom az, aki a legtöbbet hozza ki belőlem.:)

A legjobb barátom az, aki a legtöbbet hozza ki belőlem.:)

Szép szó sok jó barátot szerez, és megengeszteli az ellenségeket; nyájas beszéd jó embernél bőven adódik. Sok emberrel élj egyetértésben, de bizalmasod ezerből csak egy legyen! Ha barátot szerzel próba árán szerezd, és ne bízzál meg benne túl hamar; mert van, aki jó barát a maga idejében, de nem áll helyt a szorongatás napján. Van barát, aki ellenséggé válik, olyan barát, aki piacra visz gyűlölséget, viszályt és szitkot. Van barát, aki asztaltárs, de nem áll helyt a szükség napján. A barát, aki bejáratos, egyenlőnek tartja magát veled. A hűséges barát erős menedék, aki ilyenre akad, kincset talál!

Egyetlen házasságot sem nevezhetünk valóban sikeresnek, ha a házastársak nem egymás legjobb kritikusai. A barátságról is ugyanez mondható el, mégpedig a hagyományos elképzelés ellenére, mely szerint a barátság konfliktustól mentes kapcsolat, kölcsönös szívességek és bókok viszonya. Az ilyen kapcsolatok azonban felszínesek, és nem érdemlik meg a barátság nevet.

Talán nincs is olyan, hogy jó barát meg rossz barát - talán csak barátok vannak, olyanok, akik az ember mellett állnak, ha megsérül, és akik segítenek, hogy ne legyen olyan magányos. Talán értük mindig érdemes aggódni, reménykedni, őértük érdemes élni. Talán még meghalni is, ha úgy kell lennie. Nincsenek jó barátok. Nincsenek rossz barátok. Csak olyan emberek, akik házat építenek a szívedben.

Vannak barátaim, akiket illetően arra jutottam, hogy nem jó barátok, mert több bajt okoztak nekem, mint amennyi örömöt szereztek, így hát módot találtam, hogy jobban elhatárolódjak tőlük. Most ugyanígy gondolkodom Istenről, a hitemről, mint korábban ezekről a barátaimról. Isten jelen van az életemben, de nem függök tőle. Az én istenem nem megbízható isten.

Barátok közt a hallgatás az igazi beszélgetés. Nem a szavak számítanak, hanem az, hogy nincs szükség rájuk.

A barátság,nem élet-halál kérdése,annál sokkal fontosabb." 

"Néha az életben, te találsz egy különleges barátot.
Valaki, aki megváltoztatja az életedet azáltal, hogy csak része annak.
Valaki, aki megnevettet addig, amíg nem tudod abbahagyni.
Valaki, aki meggyõz téged, hogy valóban van egy bezárt ajtó,
Ami csak arra vár, hogy kinyisd.
Ez az örök barátság.."

A barát egy mosoly, mely bátorít, ha félsz;
a barát a taps, mely ujjong, ha célba érsz.
A barát egy kéz, mely felhúz, ha elestél;
a barát az álom, mit éberen kerestél.
A barát egy könnycsepp, mely érted hull, ha baj van;
a barát gyémántpáncél, óv téged a harcban.
A barát egy nevetés, mely felharsan, ha meglát;
a barát egy rózsakert, mely Neked nyitja bokrát.
A barát egy csillag, mit az éj varázsol;
a barát egy dallam, mit meghallasz

 Kedves Naplóm:

 Egy könny, egy könyvbe zárva

Mint a rab ki nem szabad, de jóra várva száll
Nem kell tanár a szív nyelvén
Ért aki érez, én miért ne tenném?
Várj, csak egy pillanat, 
Amíg végig simítom az arcodat
Gyere ülj ide mellém, hadd súgjak valami
A kapocs közöttünk mi kettőnket alakít
Nem kell más, nem érdekel senki
Tőlem Téged senki nem tud elvenni
Hogy veled maradok-e? Tudod a válasz...
Amíg csak élek mindig nyújtom a támaszt
Itt vagy mellettem, más nem számít
Lelkem egy szikla, de szemed meglágyít
Ha elmennél, nem lenne értelme
Folytatni többé nem kelnék életre!
…

Búcsúlevél:

Elbúcsúzni jöttem csupán és bocsánatot kérni,
Amiért nem tudtam a vágyaidhoz felérni.
Bocsánat azért, mert örökké megbecsültelek,
Bocsánat azért, ha úgy tűnt némán elküldtelek.
A mennyben voltam Veled és repültem ott fenn,
Most meg széthullik minden, újra itt vagyok, itt lenn.
Nézem a kezed, koszos, többé nem érhet már hozzám,
Nézd a szemem, könnyes, ezzel tisztára mosnám.
Nézem az ajkad, altat, egy ideje némán hallgat,
Nézd a szavakat a papíron, mind érted jajgat!
Nézem az arcod, ami száraz tényeket hidegen közölt,
Nézd a lelkem, itt soha nem látod meg a közönyt.
Téged megbénít a félelem, engem meg a bánat,
Téged oda húz egy kéz, ami engem a halálba rángat.
De most elmegyek, elfogyok, mint a gyertyáról a viasz,
Tudom, ha valaha meghallod a nevem, azt kérdezed: ki az?

Karjaidban meghalni:

Egyszer, régen volt egy lány, akit szívből szerettem,
Nem érdekelt senki, de érte bármit megtettem.
Magával ragadott és ellenne semmit nem tehettem,
Érte sok rossz dolgomat a föld alá temettem.
Sok-sok hónap eltelt, vidáman és boldogan,
Szerettük egymást, kitartottunk egymás mellett jóban-rosszban.
Az ő nevét lehetett hallani minden mondatomban,
Akármikor kellett futottam hozzá azon nyomban.
De rájöttem, hogy gond van, közöttünk bomba robban,
Azt mondta, hogy már nem szeret, na akkor voltam bajban.
Veszekedések, sírás, hirtelen jött a szakítás,
Egyenesen egy drámába illő volt ez az alakítás.
Idegileg is megviselt és eltávozott a lelkem,
Elhagyott az a lány, akit a legjobban szerettem.
Kiborultam, sírtam, és csak ezt hajtogattam neki,
Könyörgöm, csak hagyj a karjaidban meghalni.

Te vagy az,te voltál:

Lehajtom fejem, többé már nem kelek fel,
Ha egy sólyom száll az ablakodba kérlek ne hajtsd el,
Utolsó emlékem küldöm neked,
Papírra égetve mennyire szerettelek.
Könnycsepp hull a semmibe,
Talán célba ér nem fáj ennyire,
Reszketek mikor rád gondolok érzem,
Te vagy az, te voltál, kiért éltem.

Emlékezz rám:

Emlékem majd így hagy nyomot, ha véget ér az életem,
De pont azért, hogy te is érts, az én emlékem éltetem
Bár bánatomban egyedül sokszor eltöprengtem rajta
Egy tükörben az életem, vagy csak a látszat eltakarja?
Vajon számít e rám valaki, vajon lesz e kinek hiányzok?
Vajon szeretnek majd akkor is, ha néha én is hibázok?
Az idő távlatából, majd egyszer jussak azért eszedbe 
Remélem, hogy te is örülsz, az emlékemen merengve
Nevemre már nem emlékszel, egy ismeretlen folt csupán
Csak elmosolyodsz rajta, hogy én néztem rád oly bután
Lehet, hogy nem szerettél, de bár csak én lennék az egyetlen
Kinek emléke megmarad, hiszen ezért mindent megtettem
Most kettesben csak én meg te, a zenész és a hallgató
Ez érted szól, hisz emlékünk most így dalban hallható
Én szeretettel adom ezt, remélem érzed azt hogy neked szól
Hozzád, és ezt ezért írtam, majd veled lesz, ha elalszol.

Tökéletes pillanat:

Egy tökéletes kép volt, mikor láttam magam a szemedben,
Meg jó reggelt kívántam, édesen itt feküdtél mellettem
És amit fülembe súgtál, rávéstem egy padra,
Tökéletes pillanatot ezzel az örökkévalóságnak adva.
És mikor borús napokon élet és halál között lebegek,
Akár öngyilkos is lehetek, nincs kiút, meg egyebek,
Akkor megfognám ezt a szar érzést és kivágnám a picsába!
Mert mit bánkódok folyton ebben a krónikus szeretethiányban?
Kint csicseregnek a fák és zöldülnek a madarak,
Illés bátyámnak az is tökéletes, mikor ott fekszik a pad alatt.
Hát én sem bánkódom, a jót elrakom a rossz időkre,
Hogy tudjak mire emlékezni, ha tökre le vagyok törve
Lehet Neked nem jelentett semmit, de nekem az volt a minden,
Sírni tudnék, mint egy csöpögős romantikus filmen.
Nekem Te voltál az, ahogy láttam magam a szemedben,
Neked meg ő, na jah, hát istenem, ezt bevettem!?

Beforratlan sebek:

Emlékszem arra a kopottas padra, az árnyas fák alatt ültél,
Mint egy angyal olyan ártatlannak és szárnyaszegettnek tűntél,
Emlékszem szavadra, és mikor megfogtad kezem,
Bizsergető érzés járta át testem, tudtam ez lesz a végzetem.
Ha egyet kívánhatnék, az Te lennél, tündöklő éjszakám,
Fényes nappalom, édes angyalom a felhők fölül nézz ma rám.
Vesd le rám tekinteted és borítsd rám a szárnyaid,
Miként egykor én takartalak be és teljesítettem vágyaid.
Úgy csillogott a szemed, mint a tó vize, ahol sétáltunk,
Most pedig úgy hullik az eső, ahogy a könnyem hullt mikor szétváltunk.
Tudtam én is nagyon jól, hogy semmi sem tart örökké,
Pedig Te voltál az egyetlen, aki velem törődtél.
Fázom, vacogok, a halál hideg arca simogat,
Nem a nyári virágeső, ami ránk dobálta a szirmokat,
Virág borítja sírodat, előtte, itt állok az esőben,
Hallom a hangod, ahogy hívogat, a félelmeim legyőztem.
Az a szenvedés, hogy élek, nélküled létezem de minek,
Irántad érzett szerelmem soha nem adnám oda senkinek.
De már kifolyt sok szép dolog az idő rongyos, foltos zsebein
Az elvarratlan szálak nem gyógyítják beforratlan sebeim.

 " Idővel az ember megérti, mi a különbség a között, hogy tartasz egy kezet vagy leláncolsz egy lelket; hogy a szerelem nem azt jelenti, hogy lefekszel valakivel; hogy ha nincs valaki melletted, nem azt jelenti, hogy egyedül vagy; rájössz, hogy egy csók még nem szerződés, és az ajándék nem ígéret; elfogadod a zuhanást emelt fővel és nyitott szemmel; megtanulod az utakat a mára építeni, mert a holnap nem garantál semmit. "

" Nem boldog vagyok, hanem vidám. Ez nem ugyanaz. A boldog nőnek nincsenek gondjai. A vidám nőnek vannak, csak megtanulta kezelni. "

" Ordítanám, ahogy kifér a torkomon, hogy én mindig másképp gondolom. "

A férfiak olyanok, mint a felhők, ha elmennek, rögtön kisüt a nap.

Akadályozd meg a túlnépesedést, legyél te is homokos.

Ha a munkavégzés olyan egészséges, miért nem betegekkel tetetik?

A hangya egész nyáron dolgozott. A tücsök pedig egész nyáron hegedült. Télen mindketten megdöglöttek•

Légy önmagad! Mindenki más mÁR FOGLALT!

Jó ember vagyok, nem haragszom arra, akit megbántottam.

Nincs, ami olyan szentül megpecsételhetne barátságokat, mint egy közös hányás.:DDDDDD

Úgy kell nekem, minek jöttem a világra!

Amikor a férj kinyitja a feleségének a kocsiajtót, az vagy egy új kocsi, vagy egy új feleség.

Ha egy pasast fel tudtak küldeni a Holdra, miért nem küldték fel valamennyit?

Csak egyszer vagyunk fiatalok, utána más mentséget kell keresnünk.

Imádok a semmiről beszélgetni. Ez az egyetlen téma, amit kicsit

ismerek.

Sokkal jobban esik akkor megtenni valamit, ha nem kötelező.

Megmaradtam valaminek: bohócnak.

"...Miért kellett másképpen,miért van,hogy mást érzek mint te, nekem egész másról szólt..."

"...Becsukom a szemem és már lassan elhiszem,hogy így lesz valamikor..."

*Tudok ütni, rúgni, kitartani, ölni ha kell...de nem tudom feladni. Nem tudom hogyan kell!*

"Bárki is mondta, hogy lehetetlen azt dolgot hiányolni, amid még nem volt, nyilvánvalóan sosem volt még szerelmes. "

Jó néha sötétben a Holdat nézni, hosszan egy távoli csillagot idézni, jó néha fázni, semmin elmélázni, tavaszi esőben olykor bőrig ázni, jó néha magamat csak úgy elnevetni.. sírni ha fáj, remegni ha félek, olyan jó néha érezni hogy élek!..

Aki után szíved vágyik,őt szeresd mindhalálig.Mert boldog csak azzal lehetsz,kit tiszta szívből szeretsz.

A szerelem, a fájdalom és a pénz sose marad titokban.

Megszállhatsz a legdrágább hotelekben, tagja lehetsz egy óriás rockcsapatnak, híres lehetsz és felismerhetnek az utcán meg minden, de amikor bemész a klotyóra a WC-papír az neked is wc-papír..

 Lassan eltűnsz az életemből..Lassan már nem is álmodom rólad...Lassan tényleg csak egy ismerős leszel...De...De ennek tényleg így kellett történnie? Tényleg ez az az út amit nekünk járnunk kell? Csak két ismerős kiknek volt még közös múltjuk? :(

Egyszer mindketten szerettük egymást,de nem mertük elmondani egymásnak,és véget ért egy gyönyörűnek indult el sem kezdett kapcsolat ;(

"Az ész figyelmeztet arra, hogy mit kell elkerülnünk de a szív mondja meg azt,hogy mit kell cselekednünk.":)

"A nő boldog s mindent elér, amit csak kívánhat, ha a férfit elbűvöli.":)

"Mért van az,hogy amikor már azt hiszem egyáltalán nem szeretem, meglátom és elkezd a szívem hevesen dobogni. Legszívesebben odarohannék hozzá és megölelném...:"

"Talán egyszer mosolya szívedig hatolt... Talán egyszer minden gondolatod az övé volt.. Talán egyszer mindened volt a léte... Talán egyszer... még mindig meghalnál érte..."

"A Nő a világ ékszere.Ezt az ékszert mindennél jobban meg kell becsülni. Ha vidám,vele kell örülni,ha rossz kedve van,meg kell vigasztalni. Ha fázik,át kell ölelni,de ha boldogtalan,nem szabad elengedni a világért sem.És ezt az Ékszert úgy hordd a tenyereden,mint a nyakláncot a nyakadban!"

 A boldogságot a boldogtalanságtól vékony fal választja el, amit lerombolni könnyű, újjáépíteni nehéz.

Ha könnycsepp lennél,sohasem sírnék, nehogy elveszítselek.